Székhelyintézmény:
Főigazgatóság
Vármegyei Szakértői Bizottság
Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó
Járási Tagintézmények:
Esztergomi Tagintézmény három telephellyel:
Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu
Kisbéri Tagintézmény
Komáromi Tagintézmény
Oroszlányi Tagintézmény
Tatabányai Tagintézmény
Tatai Tagintézmény
valamennyi járási szintű tagintézményben:
- gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
- nevelési tanácsadás
- logopédiai ellátás
- gyógytestnevelés
- iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
- konduktív pedagógiai ellátás
- kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
- szakértői bizottsági tevékenység (járási szintű)
a székhelyintézményben:
- szakértői bizottsági tevékenység (vármegyei szintű)
- továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
A járványhelyzet nehézségeinek leküzdése érdekében szakembereink kialakítottak olyan online megoldási módokat is a szakértői vizsgálatokra, fejlesztésekre, egyéb ellátásokra, melyekkel nem szükséges minden alkalommal személyesen is megjelenni.
Szakembereink, a gyermekek sorsát és fejlődését szem előtt tartva, nyitottak bármely, a gyermeket érintő probléma megoldására.
Tanácsadásra készséggel vállalkozunk.
Törekszünk mind a család, mind a pedagógusok, a családgondozó, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel való korrekt együttműködésre, és a hiteles, folyamatos tájékoztatásra.
Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyermek fejlettsége egy vagy több területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől: ez lehet a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a hallás- és látásfejlődés, a beszéd és nyelvi fejlődés, a szociális-, érzelmi fejlődés vagy a viselkedés.
A szakemberek a hátrányok leküzdésére egy tervszerűen felépített fejlesztő programot állítanak össze, amely magában foglalja a családnak nyújtandó segítséget is. A programban szerepel gyógypedagógia fejlesztés, tanácsadás és terápiás szolgáltatás is. Ezek összeállításakor figyelembe veszik a gyerek állapotát és a család körülményeit.
A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap mint nap felmerülő nehézségek megoldhatóbbá válnak. A gyermekek segítséget kapnak ahhoz is, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni a családba, a közösségekbe. A fejlesztés során a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik. Ha hároméves korában a gyermek még nem illeszthető be az óvodába, maradhat korai fejlesztésben, ezzel a jogszabály szerint mentesül a kötelező óvodai beíratás alól. Ebben a fejlesztési formában ötéves koráig vehet részt a gyermek.
Hogyan lehet a fejlesztésben részesülni?
Ha a szülőkben, bölcsődei kisgyermeknevelőben, védőnőben, gyermekorvosban felmerül a kérdés, hogy a gyermek fejlettsége vajon elmarad-e az életkorában elvárttól, több lehetőség is van:
-A Tagintézményben a szülő jelentkezhet tanácsadásra, ahol a szakemberek a szülő kikérdezése, a gyermek megfigyelése, esetleges orvosi dokumentáció tanulmányozása után tanácsokkal látják el a szülőket, illetve újabb alkalmakat biztosítanak a találkozásra, a tanácsadásra.
-Szakértői vizsgálatot is lehet kérni a Tagintézményben.
Amennyiben a gyermek fejlődésbeli elmaradása egyértelműnek látszik, a szülőnek a szakértői vélemény iránti kérelmet kell kitöltenie, ha van, akkor a védőnő, orvos, családsegítő, bölcsődei kisgyermeknevelő véleményét kell csatolni és beküldeni a Tagintézménybe. Ekkor a Tagintézmény szakértői vizsgálatot végez, ami alapján, ha szükséges, akkor a gyermek korai fejlesztésére tesz javaslatot, és azt azonnal el is kezdi.
-A Tagintézmény a 3 év alatti gyermekek számára akár szakértői vizsgálat nélkül is elkészítheti a szakértői véleményét, melyben előírja a gyermek számára a korai fejlesztést, melyet az intézményben azonnal el is tudnak kezdeni. Ennek feltétele, hogy a fejlesztés szükségességét egészségügyi kivizsgálás során valamilyen orvos egyértelműen leírja. Ehhez a szülőnek a szakértői vélemény iránti kérelmet kell kitölteni, az egészségügyi dokumentumokat kell csatolni és beküldeni a Tagintézménybe.
Fontos, hogy a probléma észlelésekor minél hamarabb kezdeményezze a szülő a vizsgálatot, mert minél hamarabb kezdődik el a terápia, annál eredményesebb lehet a fejlesztés.
A Tagintézmény a vizsgálatot és a korai fejlesztést ingyen végzi, ellentétben a magánszolgáltatókkal.
Hol kaphat ellátást a gyermek?
-Bölcsődés korú gyermek esetén – ha a feltételek biztosítottak – a bölcsődében történik a fejlesztés.
-Otthon nevelt kisgyermek és családja ambulánsan kap ellátást a tagintézményben.
-Bizonyos speciális esetekben – amikor a körülmények azt indokolják – a gyermek otthona is lehet a fejlesztés helyszíne.
Ha a család a járási településekről a szolgáltatás igénybe vételéhez helyközi tömegközlekedést vesz igénybe, vagy személyautóval utaznak, a Tagintézmény ehhez utazási utalványt állít ki, mellyel a szülők költségtérítésre jogosultak.
Vannak helyzetek, amikor a szülő úgy érzi, hogy gyermekével kapcsolatos nehézségek meghaladják erejét, vagy nincs megfelelő eszköze a problémák kezeléséhez. Ilyenkor érdemes pszichológus, gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus segítségét kérni.
Ha gyermeknek testi-, lelki egészsége, érzelmi állapota, teljesítménye, terhelhetősége, érdeklődése, magatartása, viselkedése jelentős változást mutat, a szakemberek különböző típusú foglalkozásokon segíteni tudnak a probléma megoldásában.
Hogyan vehető igénybe a tanácsadás?
Nevelési tanácsadást a szülő bármikor kérhet, ha a fenti problémák valamelyikével találkozik. A tanácsadás elkezdődhet a gyermek intézményes ellátásában részt vevő pedagógus, a gyermek-, ifjúság- és családvédelmi, az egészségügyi szolgáltatásban dolgozó szakemberek javaslatára is.
A szolgáltatás igénybe vételéhez a szülőnek egy helyben használatos jelentkezési lapot kell kitöltenie, melyet a Tagintézményben kérhet, de a honlapunkról is letölthető.
Az ellátás során a szakemberek a beszéd, a hangképzés és a nyelvi rendszer zavarait ismerik fel és próbálják azt kijavítani.
A Tagintézmény a három, és ötéves korú gyermekeknél logopédiai szűréseket végez az óvodákban. Ezek eredménye alapján, ha szükséges, részletes logopédiai vizsgálatot végez annak eldöntésére, hogy szükséges-e a gyermek számára a logopédiai terápia elkezdése. A szűrésekről és a logopédiai vizsgálatról minden esetben készül egy írásos tájékoztató, melyet a szülők rendelkezésére bocsátanak.
A logopédiai terápiákat a logopédusok általában a gyermek ötéves kora után kezdik el, de súlyosabb esetekben már korábban is szükség lehet rá. Ezt csak a szakember tudja eldönteni.
A terápia leggyakrabban ambuláns módon történik, de vannak bizonyos esetek, amikor a logopédusok az óvodákba kijárnak, és helyben látják el a gyermekeket.
Mikor javasolt logopédushoz fordulni?
Ha gyermek
- gagyogása színtelen, rekedtes, monoton,
- kétéves korában szókincse még nem éri el az 50 szót, vagy nem használ kétszavas mondatokat,
- beszédfejlődése megakadt, szókincse lassan bővül,
- beszédében gyakoriak a szótöredékek, halandzsa szavak, helytelen ragozások,
- beszéde nehezen érthető, sok hangot helytelenül ejt,
- beszédértése bizonytalan, nem érti a meséket, nem szívesen hallgat mesét,
- hangszíne rekedt, fátyolos,
- beszéde akadozó, teste görcsösen mozog közben (úgynevezett beszédfélelme van),
- levegővétele beszéd közben érezhetően helytelen, gyorsan beszél,
- lélegzése szájon át történik, nyeléskor nyelvét a fogsorához nyomja,
- egészségügyi kezelés során valamely okból logopédiai terápiát javasoltak számára.
„A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés eszközeinek és módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas.” (Dr. Nemessúri Mihály)
Az óvodai gyógytestnevelés lényege, hogy a kezdődő mozgásszervi elváltozásban szenvedő, valamint a mozgásfejlődésben elmaradt gyerekekkel a gyógytestnevelők szakszerűen foglalkozzanak. Speciális, megelőzés-központú, valamint mozgásfejlesztő gyakorlatanyaggal megelőzik, illetve gyógyítják a már kialakult elváltozásokat. A mozgásfejlődésben lemaradt, vagy részképesség zavaros gyermekek fejlesztése is feladatként jelentkezik, természetesen mindezt az életkori sajátosságuknak megfelelő, játékos módszerekkel végzik.
A gyógytestnevelés célja:
- a testi és lelki egészség megőrzése,
- az egészségügyi elváltozások korrigálása (mozgásszervi elváltozások: mellkasi, gerinc, láb deformitások; belgyógyászati panaszok: asthma, obesitas, kardiológiai rendellenességek), szemészeti elváltozások,
- a deformitások prevenciója; a kezdődő, illetve meglévő mozgásszervi elváltozások korrekciója speciális mozgásanyaggal,
- helyes testtartás kialakítása – izomcsoportok megfelelő erősítése, nyújtása, az izmok sokoldalú erősítése, fejlesztése,
- a testi képességek fejlesztése (erő, állóképesség, gyorsaság),
- mozgáskoordináció-, egyensúlyérzék fejlesztése,
- a mozgásigény kialakítása, a mozgás-, sport megszerettetése,
- a mozgásműveltség fejlesztése-jártasságok, készségek kialakítása,
- egészségtudatos magatartás megalapozása.
Az ellátásba való bekapcsolódás:
- 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
- 15/1997. (XII.18.) NM rendelet és a rendeletet módosító 67/2005. (XII.24.) EüM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálat feladatairól
Az óvodai gyógytestnevelés ellátást a szakszolgálat biztosíthatja, amennyiben erre a szakszolgálat az adott intézménytől felkérést kap. A gyermek gyógytestnevelés ellátásban részesítését gyermek-, illetve szakorvosi javaslat alapján lehet megszervezni. Az óvodás egészségügyi problémáját észre veheti a szülő, az óvónő, illetve fény derülhet rá akár az öt évesek státusz vizsgálata során is. Ebben az esetben a szülőnek el kell vinnie gyermekét az orvosi vizsgálatra. Ha a probléma fennáll, ezt az orvos a szakszolgálat megfelelő adatlapjának kitöltésével igazolja. Az intézményvezető feladata, hogy ezeket a dokumentumokat minden év május 15-ig a szakszolgálat címére eljuttassa. Természetesen, indokolt esetben lehetőség van csatlakozni a csoporthoz év közben is.
Az óvoda- és iskolapszichológusi ellátás legfontosabb célja a megelőzés és a segítségnyújtás. Az intézményekben dolgozó pszichológusok segítik a gyerekeket abban, hogy jobban alkalmazkodjanak az iskolai és óvodai élethez, illetve, hogy az iskolai és óvodai élet jobban szolgálja a gyerekek érdekeit.
Óvoda-, iskolapszichológiai ellátás segítséget tud nyújtani:
- az információk átadásában, az eredmények, szakvélemények értelmezésében, a szükséges beavatkozási javaslatok elfogadtatásában és megvalósításában,
- a gyermekek/tanulók beilleszkedésének segítésében,
- teljesítmény-vagy motivációs problémák esetén,
- kommunikációs nehézségek esetén, amikor elakadások jelentkeznek a gyermekek, a pedagógusok, a szülők között,
- ha a gyermek testi-, lelki-, érzelmi állapota kérdéses vagy aggályos,
- ha a gyermeknél, tanulónál vagy a csoportban krízishelyzet lép fel (pl. kortárs- vagy pedagógus haláleset, súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet),
- azzal, hogy szükség esetén a gyermeket a megfelelő szakemberhez irányítja,
- a gyermekek, tanulók és szülők vagy pedagógusok számára tréningek szervezésével,
- készség- és képességfejlesztő foglalkozások tartásával.
A Pedagógiai Szakszolgálatok feladata ennek az ellátásnak a koordinálása. Az óvoda, iskolapszichológus biztosítása az intézmények fenntartóinak feladata az igények jelentkezésének függvényében.
Konduktív pedagógiai ellátásra azoknak a gyermekeknek van szükségük, akik a központi idegrendszer sérülése miatt mozgásszervi fogyatékossá váltak. A nevelés alapgondolata az, hogy az idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, kihasználatlan kapacitással. A cél ezeknek a lehetőségeknek a megtalálása és felhasználása.
A konduktív nevelés összetett folyamat. A mozgás fejlesztése mellett az értelem, a beszéd, az önellátás fejlesztése is zajlik. A konduktor különböző segédeszközök felhasználásával mozdulatokat, mozgást tanít, amelyeket, ha sokszor ismétel a gyermek, annak végzése egy idő után automatikussá válik.
Hogyan lehet az ellátásban részesülni?
A háromévesnél fiatalabb gyermekek esetében elég egy szakorvosi javaslat. Ezt kell beküldeni a Tagintézménybe, és kérni a gyermek ellátásának megkezdését.
A háromévesnél idősebb gyermekeknél a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézményénél írásban kell kérni a vizsgálat elvégzését a szakértői bizottsági tevékenységnél leírt módon. Ha a bizottság a vizsgálat után szükségesnek és indokoltnak látja a konduktív pedagógiai ellátást, akkor javaslatot tesz annak elkezdésére.
A tehetséggondozás célja a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók támogatása pedagógiai és pszichológiai eszközökkel annak érdekében, hogy képességeik még jobban ki tudjanak teljesedni.
A pedagógiai szakszolgálat tehetséggondozó koordinátora ennek érdekében kapcsolatot tart a szülőkkel és a pedagógusokkal, a gyermekkel az adott intézményben vagy azon kívül foglalkozó szakemberekkel és a tehetséggondozó hálózattal.
Hogyan vehető igénybe a tehetséggondozás?
A részvétel önkéntes, a szülőnek kell jelentkezni a Tagintézménynél, de a gyermekkel foglalkozó pedagógus, az óvoda-, iskolapszichológus, orvos, védőnő, családsegítő is lehet az a személy, aki jelzi: jót tenne a gyermeknek a tehetséggondozás. Gyakran előfordul, hogy nem a tehetség kérdése merül fel először, hanem viselkedési problémák jelentkeznek, gyakran vannak átfedések a tehetségesek és más okból kiemelt figyelmet igénylő gyermekek között.
Tehetséggondozás a szakértői bizottsági tevékenység eredményeként is javasolható, a beilleszkedési/tanulási/magatartási nehézség vagy sajátos nevelési igény megállapításától illetve kizárásától függetlenül, azokkal együtt is.
Mindannyian – szülők és a gyermekkel foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek – a legjobbat szeretnénk megadni gyermekeinknek, de bizonyos esetekben a segítségnyújtás formáját nem egyszerű megtalálni. Előfordul, hogy tanácstalanok vagyunk abban, hogy mi lenne a leghatékonyabb segítség a gyermek és a családja számára.
A szakértői vizsgálat lehetőséget biztosít a gyermek komplex pszichológiai és pedagógiai, orvosi vizsgálatára, a szülő konzultációra, hiszen a szülőkkel együttműködve, a beavatkozási pontok mentén ad a gyermek fejlesztésére javaslatokat és segíti számára az intézmény kiválasztását.
A szakértői vizsgálat célja az enyhébb problémák feltárása, vagyis a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTM) megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzése.
A vizsgálatok alapján felszínre kerülő komolyabb problémák esetében, illetve egyes, az egészségügyben megszületett diagnózisok okán a sajátos nevelési igény (SNI) megállapítása vagy kizárása céljából a Vármegyei Szakértői Bizottsághoz történő továbbítás.
A gyermek szakértői vizsgálata javasolt ha:
- a mozgás-, beszédfejlődésében elakadások, részképességeiben komolyabb eltérések mutatkoznak kortársaihoz képest,
- a gyermek nehezen illeszkedik be kortárscsoportjába magatartás problémái miatt,
- az értelmi fejlődésében elmaradások tapasztalhatók.
Ha bizonytalan a gyermek környezete abban, hogy a gyermek fejlettsége eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet, iskolaérettségi vizsgálat már nem kérhető, ez jogilag megszűnt.
Amennyiben egy gyermek esetében a tankötelezettség halasztása a szülő, a gyermekorvos vagy az óvoda részéről felmerül, a jogszabálynak megfelelően az Oktatási Hivatalhoz adhat be kérelmet ezzel kapcsolatban.
Ha a gyermek korábban már részesült szakértői vizsgálatban, a tankötelezettség esetleges halasztása ügyében először a szakértői véleményt kiadó Tagintézményt vagy a Megyei Szakértői Bizottságot kell megkeresni a kéréssel. Így elképzelhető, hogy az Oktatási Hivatalhoz történő kérelem beadása nélkül is kaphat kiegészítő javaslatot a halasztásra.
A vizsgálat kérése minden életkor esetén a lakóhely, illetve az érintett nevelési, oktatási intézmény szerinti illetékességű járási tagintézménynél történik.
A vizsgálatra írásban, „Szakértői vélemény iránti kérelem alap és felülvizsgálathoz” c. nyomtatvány kitöltésével lehet jelentkezni. Ha a gyermek bölcsődébe, óvodába jár, a nyomtatványt az intézményvezető (pecsétjével ellátva), valamint a szülők írják alá. A nyomtatvány letölthető itt:
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM ALAP- ÉS FELÜLVIZSGÁLATHOZ
A szakértői vizsgálat a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével (a bölcsőde, óvoda, család- és gyermekjóléti központ, területi gyermekvédelmi szolgálat, nevelőszülői hálózat működtetője kezdeményezésére) indítható meg.
A gyermeket nevelő intézmény köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.
A szakértői vizsgálat időpontját a kérelem beadása után, a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti.
A szakértői vizsgálat menete:
A vizsgálatot megelőzi a szülővel vagy a gyermek gondviselőjével történő beszélgetés (az „anamnézis felvétele”) és a hozott dokumentumok (orvosi papírok, pedagógiai vélemények stb.) áttekintése. A vizsgáló szakemberek szeretnék megismerni a szülő álláspontját arról, hogyan látja gyermekét, miben kérne segítséget. Arra is szolgál, hogy közösen felelevenítsék a gyermek fejlődésének főbb állomásait.
A pszichológiai vizsgálaton képességvizsgálatra, a viselkedés megfigyelésére kerül sor.
A pedagógiai vizsgálaton felmérik a gyermek részképességeinek fejlettségét megfigyeléssel, játékokkal, vagy, ha már képes rá a gyermek, papír-ceruza feladatokkal.
A vizsgálat lezárásaként konzultációra kerül sor, melyen megismeri a szülő a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, a fejlesztési javaslatokat, a szakvélemény várható tartalmát, valamint amennyiben szükséges, javaslatot a további kiegészítő vizsgálatok elvégzésére.
A vizsgálat kimenetelének lehetőségei, amennyiben eltérés tapasztalható a gyermek fejlődésében, viselkedésében:
-A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermek különleges bánásmódot igényel, mert az életkorához viszonyítottan alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, viselkedési problémákkal küzd, közösségbe való beilleszkedése tovább személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat. Így fejlesztő foglalkoztatásra van igénye, melynek óraszámát a vizsgálatot követően a bizottság határozza meg.
-Amennyiben felmerül a gyermeknél a sajátos nevelési igény, a járási illetékességű szakértői bizottság a gyermek további vizsgálatát kéri, és a vizsgálatok dokumentációját tovább küldi a Székhelyintézménybe, a Vármegyei Szakértői Bizottságba, esetleg az országos hatáskörű Látásvizsgáló, Hallásvizsgáló, Mozgásvizsgáló Szakértői Bizottság felé.
2022. szeptember 1-től a Megyei Szakértői Bizottság vállalta a beszédfogyatékosság vizsgálatát, így ezzel a problémával nem kell az országos hatáskörű Beszédvizsgáló Szakértői Bizottsághoz fordulni.
Felülvizsgálat:
Ha egy gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság a jogszabályban meghatározott módon egy, két vagy három évente, a tanuló 16 éves koráig felülvizsgálja.
Így szakértői véleménye érvényessége meghatározott, annak a nevelési évnek augusztus 31-ig érvényes, melyre a felülvizsgálatot előírta a szakértői bizottság.
A felülvizsgálatokat is azon a nyomtatványon kell kérni, mint az alapvizsgálatot.
Rendkívüli felülvizsgálat ezen idő intervallumon belül is, alapos indokkal kezdeményezhető. Ilyenkor a kitöltött felülvizsgálati kérelemben az indokot jelezni kell.
A Székhelyintézmény Szakértői Bizottsága az alapdokumentumok és jogszabályok mellett szakmai ajánlások, a szakértői bizottságok protokollja, diagnosztikai kézikönyvek és belső eljárásrend alapján végzi munkáját.
A vizsgálatok menete ugyanaz, mint a járási szakértői bizottsági tevékenység esetén.
A 2022. január 1-én életbe lépett jogszabályváltozás következtében szakértői vizsgálat minden esetben csak a járási tagintézményekben kezdeményezhető.
2022. szeptember 1-től a Vármegyei Szakértői Bizottság vállalta a beszédfogyatékosság vizsgálatát, így ezzel a problémával nem kell az országos hatáskörű Beszédvizsgáló Szakértői Bizottsághoz fordulni.
A tagintézmények a sajátos nevelési igény megállapításának első szűrőjeként is működnek.
Ammennyiben vizsgálataik alapján felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja, a vizsgálat a szülő tájékoztatását követően az iratanyag továbbításával a Megyei Szakértői Bizottságban zárul le.
A személyes megjelenést igénylő vizsgálatok mellett dokumentum-elemzéssel is dolgozunk.
A dokumentum-elemzéssel történt feladatellátás eseteiben telefonon, e-mailben egyeztetünk a szülőkkel, intézményekkel a vizsgálat lezárása előtt.
A vizsgálati folyamat lezárásakor elképzelhető lehetőségek:
A sajátos nevelési igény igazolódik, vagy nem igazolódik.
-A sajátos nevelési igényű gyermek (SNI) szintén különleges bánásmódot igényel a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszéd problémái/fogyatékossága, halmozottan fogyatékossága, autizmus spektrum-zavara, súlyos tanulási, figyelmi, vagy magatartásszabályozási zavara miatt. Az ellátás olyan – együtt és külön nevelő – intézményekben történhet, ahol a tárgyi és a személyi feltételek ezt lehetővé teszik.
Ha a család a sajátos nevelési igényű gyermek ellátása során helyközi tömegközlekedést vesz igénybe, vagy személyautóval utaznak, a Szakértői Bizottság ehhez utazási utalványt állít ki, mellyel a szülők költségtérítésre jogosultak.
Ennek igénybe vételéhez az alábbi nyomtatványt kell kitölteni és a vizsgálatra elhozni:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/nyomtatvanyok/Kerelem_utazasi_koltsegteritesi_tamogatas_irant_pedagogiai_szakszolg.pdf
A Székhelyintézmény ellátandó feladatai közé tartozik a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, mely az egész megyére kiterjedően végzi feladatát.
Tevékenységét az általános iskolák és a középfokú intézmények tanulói körében végzi.
Célunk, hogy minél színvonalasabban, hatékonyabban és humánusabban tudjunk segíteni a szülőknek, tanulóknak.
Egyéni keretek között iskolaválasztási és komplex tanácsadást, illetve intézménybe kihelyezett csoportos pályaorientációs vizsgálatokat és tanácsadást végzünk, igény szerint szülői értekezleteket, osztályfőnöki órákat tartunk, valamint részt veszünk különféle pályaválasztási rendezvényeken.